|
Szemfényvesztés (II. kritika)
Szemfényvesztés tartalom nélkül
|
|
Bártündérek párharca a színpadon |
Szakács Tibor jó színész, de nem konferanszié. Ez ugyanis mesterség. Nem sajátítható el néhány hetes próbafolyamattal. Ezért, amikor Szakács a húszas évek kabaréjának házigazdáját adva, a közönséget is megszólítva, disznó vicceket, pikáns történeteket mesél, poénjainak jelentős része nem jön be. Így van ez az előadásban más színészek más poénjaival is. Baráthy György Szemfényvesztés című zenés vígjátéka egy fényűző berlini lokálban játszódik, a feltörekvő énekesnő és a virágkorán túljutott, ünnepelt díva párharcáról szól, valamint a körülöttük lévő figurákról és a mondén világról.
Miközben állandóan beszélnek az erotikáról, az valójában hiányzik a deszkákról. Radnay Csilla inkább tágra nyílt szemű, erkölcsös szűzikét játszik, mint dögös csajt, akibe menthetetlenül bele kell bolondulni. Ebben a miliőben ezzel a mentalitással biztosan nem lehet boldogulni, ehhez több romlottság szükségeltetik. Miközben kétségtelenül az idősödő sztárt játszó Hernádi Judit az előadás motorja, ő sem a végzetes, őrjítő, szeszélyesen kiszámíthatatlan vampot alakítja, akinek lábai előtt hever a reménytelenségre kárhoztatott férfinép, hanem inkább pikírt, a dolgokra legyintő, sok tekintetben megfáradt embert. Ami persze rendben lenne egy mélyebb előadásban – a szándék valószínűleg ez is volt –, de a végeredmény mégiscsak tartalmatlan limonádé lett.
Még ez sem lenne nagy baj, ha igazán szórakoztató lenne, de rossz a tempója, az első rész különösen elnyújtott. Eredetileg a szerző, Baráthy György rendezte a produkciót, majd a Vidám Színpad direktora, Puskás Tamás – aki nyilván érezte a vészhelyzetet – társrendezővé avanzsált.
A díva rezignált párját Schlanger András alakítja, Simon Kornél igyekvő íróként az ifjú művésznőbe habarodik bele. Nyertes Zsuzsa már meghalt bártündérként réved vissza a rögvalóba, a darabnak ez a vonulata végképp zavaros, bőven lett volna még dolga Radnai Annamária dramaturgnak. Sajnos Jaross Viktória koreográfiái sem nevezhetők fergetegesnek.
Remek viszont a Darvas Ferenc vezette kis zenekar. A muzsikusok szenvedélyesek, lendületesek, pontosan érzik a stílust, a mulatók rejtélyesen izgalmas világát. Ha csak ők játszanak, jobb esténk lett volna. |
|
Bóta Gábor
Forrás: www.magyarhirlap.hu |
| |
| |