Richard Baer: Hitted volna?

2013. december 9-én végre láthattam egy olyan vígjátékot, amiben másfél órára megfeledkezhettem magamról és csak a darabra koncentráltam. Őszintén szólva nem kellett koncentrálnom, hiszen az első perctől kezdve magával ragadott az egésznek a varázsa. Az, hogy láthatok két csodálatos színészt, akik az én gyerekkoromat végig kísérték, az valami csoda számomra. Ráadásul Verebes István rendezte a darabot, az még egy pluszt adott nekem, ami miatt nem hagyhattam ki.

Maga a történet arról szól, hogy egy özvegy asszony, akinek egy éve halt meg a férje, épp a költözés utolsó fázisában van, két bútorszállító munkás pakol nála, másnap már utazik, amikor is betoppan egy régi ismerős, aki történetesen a férjének a legjobb barátja volt és felborít minden tervet, amit az özvegy elképzelt a közeljövőben. 30 éve ismerik egymást és a darabból az is kiderül, hogy mindent tudnak egymásról, jót és rosszat egyaránt, de mégis, ez a barát szeretné, ha komolyabb lenne ez a kapcsolat. Minden áron azt szeretné, hogy feleségül menjen hozzá az özvegy. És több oka is van rá. Rendkívül zsugori, nyomulós, állandóan kérdez, sosem áll meg. Az özvegy néha kiállhatatlannak tartja, de mindig megbocsájt neki. A történet telis-tele van humorral, örömmel, bánattal, megbocsájtással és persze szeretettel. Az, hogy sikerül-e meghódítania az özvegyet egy életre a barátnak, az a darab végén kiderül. Garantálni tudom a jókedvet és a felhőtlen nevetést az előadás alatt. Hernádi Juditnak a "nézései", mimikái mindent elárulnak, mindent megmutatnak és ez valami elképesztő! Imádom, szeretem és remélem, hogy még nagyon sok boldog örömet fog nekem és mindenkinek szerezni. Hitték volna? :)

2013.12.11. 

                    Tatai Erika