2007.02.04.

Az ember azt hinné, hogy a MÁV már minden szárnyvonalán felszámolta a a feltételes megállókat, ám nem így van. Honos megállóhely (sic!) létezik, sõt. Szõke András meg is filmesítette. Az állomás eperszínben düledezik, fõnöke Badár Sándor, akit néhány, Szõke-filmekbõl ismert arc vesz körül, és néhány, akiket viszont az RTL Klub miatt kellett begyömöszölni a nyersanyagba.

Merthogy az RTL – ahogy azt a médiatörvény megköveteli – beszállt a filmbe, meglehetõs nagy elánnal, így vitt be– többnyire - pozitívumokat a filmbe. Szerepel benne például Hernádi Judit, aki most valóban mellbedobással gyõz: a falusi kocsma tálalóját éppen úgy állítják be az alkotók, hogy az ajtóban vágott lyukon csak és kizárólag domborulatai látszanak. Ugyanakkor Hernádi heroikus küzdelme a középkorosodással itt hamvábaholt: Erzsike, a „közkincs” ugyanis egyáltalán nem sminkel. Nem kis bátorságra vall, de Hernádi bevállalja.

Mint ahogy a többiek is a teljesen idióta szerepköröket: a falusi pap szerepében Derzsi Jánost láthatjuk, aki a szemlén több filmben is szerepel, de valahogy eddig még senkinek nem jutott eszébe, hogy vígjátékra hívja. Szintén RTL-hozomány Farkasházy „Teddy”, aki itt most egy üvöltözõ városi állomásfõnököt játszik, akit viszont át lehet verni egy papundeklibõl készült ál-állomásépülettel, fel is avatja, mégsem veszi észre, hogy az állvány mögött csak a puszta... Hajlandó és akar is magából hülyét csinálni Fábry Sándor, aki mint osztrák turista jelenik meg egy jelenet erejéig, mely snitt végén aztán Bakter sörtõl mámorosan tûnik ki a képbõl.

Érhetik vádak Szõkét legújabb filmje kapcsán, és nem állítom, hogy nem jogosak. Mondhatnánk, hogy behódolt a trendnek, mert igen, behódolt, hiszen közönségfilmet csinált. Ugyanakkor olyan közönségfilmet, amely megõriz valamennyit abból a „bájból”, ha annak lehet nevezni, amely eddigi mozijait jellemzi. A Hasutasok azonban a korábbi filmekkel szemben nem 3-4, hanem tízszer annyi kópiával kerül majd a mozikba, így a magyar nézõ rájöhet, hogy nem csak az ostoba remake-vígjátékok és flottul megproducerelt- „megcsinált” filmek jelenthetik az alternatívát. Emellett vitathatatlan, hogy aki a Hasutasokat nézi, össze fogja hasonlítani az Üvegtigrissel. Erre Szõke azt mondja, hogy abban is bódé van meg ebben is. És milyen igaza van. Az Üvegtigris profin megírt forgatókönyvvel dolgozott, fix szövegekkel, a Hasutasokban viszont a legnagyobb szerep továbbra is az improvizációé. Mert ki tudná kiszámítani, hogy egy mûvérrel összelocsolt malac merre rohan a szántásban?! Naugye.

Kónya Orsolya

Forrás: www.filmtekercs.hu

A kritika a 38. Magyar Filmszemle kapcsán íródott!