|
Renáta üzenete
E-mail küldés időpontja: 2007. február 16.
Az üzenet szövege:
Jó napot kívánok, kedves Hernádi Judit!
(El sem hiszem, hogy kinek írok.) A szívem majd kiesik, pedig otthon ülök a gépem előtt. Talán azért van, mert gyerekkorom óta bármikor megláttam, mindig örömmel konstatáltam, hogy ez a nő fantasztikus és imádom és ez az érzés felnőtté válásom folyamatában mindig csak erősödött. Nem is hittem, hogy milyen gátlások lakoznak bennem, de megtapasztalhattam 3 évvel ezelőtt, mikor volt szerencsém megpillantani Kőszegen egy kávézó teraszán, nagy napszemüveg mögé bújva, ezzel jelezve inkognitóját. De azért felismertem, sőt rám feledkezett, ez a szemüveg ellenére is látszott, amit egy mosollyal viszonoztam, majd leültünk, persze egy pavilon kettéválasztotta a teret, igy nem láthattam. Olyan izgalomban voltam, hogy azt sem tudtam milyen fagyit eszem, a többiek meg noszogattak, hogy menjek már autogramot kérni. Mondanom sem kell, mire összeszedtem magam, addigra elment. Azóta is bánom, hogy elszalasztottam a pillanatot. De nem baj, mert álmomban sem gondoltam, hogy ezt egyszer a legilletékesebb emberrel fogom megosztani. Remélem nemsokára láthatom egy darabban játszani és talán szemtől szemben meg is szólíthatom. Köszönöm, ha elolvasta a levelem! További sok sikert, örömöt és lazaságot, ahogy eddig!
Tisztelettel: Hoffner Renáta Sopron
| |