Gálvölgyi és Hernádi a Madáchban     

2007.12.10.

Hatalmas sikert arat a Jövőre, Veled, Ugyanitt folytatása Hernádi Judit és Gálvölgyi János főszereplésével a Madách Színházban. A legtöbb harmincon fölüli színházbarát jól emlékezhet Bernard Slade Jövőre, Veled, Ugyanitt című darabjára, melyet egykor Schütz Ila és Sztankay István főszereplésével több, mint ötszázszor játszott a Madách Kamara. A darab bemutatója 1978-ban volt, és elsöprő sikert hozott. A máig emlékezetes előadást Szirtes Tamás rendezte, aki most is rendezőként jegyzi a Madách Színházban a Jövőre, Veled, Ugyanitt 2. előadását, Hernádi Judittal és Gálvölgyi Jánossal a főszerepben.

-A Jövőre, Veled, Ugyanitt egy igazi színházi legenda, hiszen az első prózai darabok egyike, mely ötszáz feletti előadásszámot ért meg. – mondta el lapunknak Szirtes Tamás, a Madách Színház igazgatója. - Ráadásul ennek köszönhetően született meg a közönség szeretetében a fantasztikus színészpáros, Schütz Ila és Sztankay István. Az egykori előadást is én rendeztem, felejthetetlenül kedves emlék számomra. Bernard Slade a kilencvenes évek végén megírta a darab folytatását is, azóta tulajdonképpen csak a megfelelő alkalomra vártam, hogy színpadra állíthassuk. A pillanat most jött el. Ugyanis ehhez két olyan színész kell, mint Hernádi Judit és Gálvölgyi János, akik emberi karakterükben, népszerűségben és színészi tehetségükben egyaránt méltóak arra, hogy felvegyék a versenyt a legendával. A darab az elsőhöz hasonlóan remekmű.

A Jövőre, Veled, Ugyanitt nemcsak nálunk, de világszerte nagy sikerrel ment, ennek köszönhetően írta meg Bernard Slade a történet folytatását. Ebben a második részben az immár középkorú Doris és George életének következő 19 évével ismerkedhetnek meg a nézők.

- Valaki azt mondta Slade-ről, annyit tud az életről, mint Csehov, csak csillogóbb, szórakoztatóbb formában írja meg. – fűzte hozzá Szirtes Tamás. -Úgy gondolom, mai rohanó, durva világunkban az emberek nagyon vágynak arra, hogy a színpadról az érzelmi életük helyzetei köszönjenek vissza, érzések, fájdalmak és humor. Ezt igazolta a bemutató nagy sikere is.

A romantikus vígjátékot Debreczeni Júlia fordította, a dramaturg Springer Márta, a jelmeztervező Tordai Hajnal, a díszlettervező Horesnyi Balázs. A legenda tehát folytatódik a Madách Színházban, és a bemutató elsöprő sikere után nem nehéz megjósolni: most is ugyanolyan hosszan kanyarog majd a sor a Madách Színház jegypénztáránál, mint egykor.

Bárd Noémi Polli