A hétköznapi sztárok nagykövetei: a Bandy-lányok

A nagysikerű Bandy-lányok című előadást láthatták a nézők a Szent György Napokon. Az Ascher Tamás rendezte produkció több volt, mint koncert: zene, tánc, nosztalgia, sztárság és hétköznapiság egyidőben volt fellelhető a darabban.

Udvaros Dorottya és Hernádi Judit két középkorú hölgyet alakít, akik fiatalon, úgy a hetvenes évek derekán, trióban világslágereket énekeltek Bandika vicces dalszövegeire. Ők voltak a Bandy-lányok formáció. A trió harmadik tagja, Ica énekesi karriert futott be, de ő is csak aprócskát: vendéglátós énekes lett. Az Udvaros Dorottya által megformált Sophie, tanárnő és egyházi kórustag, a Hernádi Judit alakította Angela pedig egy melankóliába esett asszonyság. Közös bennük, hogy mindhármuk magánélete romokban hever. Elhatározzák, hogy még egyszer összeáll a csapat, és végigéneklik az egykori repertoárt a Choo-Choo bárban. A Rotterdamban élő Ica nem érkezik meg a megbeszélt időpontban, de ők ketten mégis elkezdenek próbálni. Összesen 12 dal csendül fel az Andrews Sisters ötvenes évekbeli nótái közül Parti Nagy Lajos átírásában. A szellemes dalszövegek mellett a köztes párbeszédet is ő írta, ám ez tényleg csupán a dalok összekötő szövegeként funkcionál. Hiányzik belőle az izgalom és a drámai szituáció. Szerencsére a művésznők fergeteges és erőteljesen természetesnek ható  játéka fenntartja a nézők érdeklődését a két kissé kopott, fáradt, kiábrándult, mégis erős és elszánt asszony önmagával, illetve betokosodott életvitelével való küzdelme iránt.

Bár a folyamatos öltözködés a színpadon kezdetben kimondottan érdekesnek tűnik a közönség számára, egy idő után az öncélúság gyanúja is felmerül. De mivel ez a temérdek színpadi ruhacsere végigvonul az egész darabon, tetszik vagy sem, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az előadásnak ezek a mozzanatok képezik az egyik fő szervezőelvét. Talán ki is békülhetnénk a gondolattal, ha nagyobb műgonddal lettek volna kiválogatva a virágos, pöttyös ruhacskák, és hitelesebben elevenítették volna meg a hetvenes évek divatját. Az viszont a két színésznő javára legyen mondva, hogy a különböző szituációkhoz fölényes színészi átéléssel idomulnak, legyen szó a stewardesses vagy akár a bakfisos jelenetről. Testtartásukkal és egész lényükkel elhitetik a nézőkkel, hogy esendőek, mint bárki más, de felvillantják azt a mindenkiben benne rejlő lehetőséget is, hogy bátorság, kitartás és elszántság ellenében megmutathatják a világnak, hogy ők a mindennapok sztárjai.

Közel három évig dédelgetett álom eredménye az Orlai Produkciós Irodának ez az előadása, amelyben a két színésznő először találkozik egymással színpadon. Arra a kérdésre, hogy hogyan fér meg két díva egymás mellett, Udvaros Dorottya így fogalmazott: „Mi elsősorban színészek vagyunk, nem dívák. Az a feladatunk, hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból. Csiszolni próbálunk a saját alakításunkon, ez tehát inkább önmagunkkal vívott belső harcokat feltételez, de úgy gondolom, ez belefér, amíg nem megy az előadás rovására. Újra és újra meg kell születnie az előadásnak. És ez érvényes a legrövidebb mikromásodpercre is. A mi köreink ebben a forgatagban mindig úgy kell illeszkedjenek, hogy kerekké tegyék ezt az egészet.” 

Aki netalán lemaradt az előadásról, ne búslakodjon: az Orlai Produkciós Iroda a Bandy-lányokkal nyári turnét tervez Erdélybe. Orlai Tibor producer reméli, hogy az idei sikeres Szent György Napos szereplések hosszú távú együttműködés gyümölcsét fogják teremni.

(Ambrus Melinda)

Forrás: http://www.szentgyorgynapok.sepsiszentgyorgyinfo.ro