|
Nyolc nő (I. kritika)
Krimiszínként is elég jó a Játékszín
2013. december 16.
Elévülhetetlen üzenet a férfi–nő kapcsolatról A nyolc nő című előadás
Robert Thomas francia drámaíró, színész, filmrendező Nyolc nő című bűnügyi játékát mutatta be a budapesti Játékszín Hernádi Judit, Zsurzs Kati, Pásztor Erzsi és Andai Györgyi főszereplésével, Korcsmáros György rendezésében. Az előadásban kiemelkedőt alakít Zsurzs Kati, aki rendkívül élvezetesen ábrázolja a mindig panaszra és önsajnálatra kész igazi vénkisasszonyt. Nagyon jól találja el azokat a végleteket, amelyeken belül meghatározó tud maradni a karaktere, a hét nő társaságának idegesítése nem fordul át a közönség untatásába - sőt, a leghumorosabb jelenetek az ő és Hernádi Judit játékának köszönhetőek.
A darabban további négy fiatal művésznő is sikerrel formálja meg saját karakterét, így Susanne (Lévay Viktória) a pedáns, gondoskodó idősebb lánytestvér, Catherine (Erdélyi Tímea) a szertelen, ábrándozó, mégis rejtett erőtartalékként friss logikával megáldott tizenéves húg. Louise (Oroszlán Szonja) olyan szobalány, aki bár megtartja a szükséges távolságot a munkaadói felé, mégis akaratán kívül szörnyű összeesküvésbe keveredik. Oroszlán Szonja a megfelelő pontokon ragadja meg a szerep kulcsmozzanatait, és sikerül éreztetnie hivatásbeli távolságtartásban is, hogy semmivel sem alacsonyabb rangú a ház urainál - sőt, lenne miről beszámolnia, ha éppen kérdeznék. Horváth Lili olyan nőt játszik, akinek barátságosra sminkelt arca mögött mindenki intrikust sejt, azonban az élet bizonyos pillanataiban kiderül, hogy érezni is képes - néhány dolgot a pénz szagán kívül is…
A darabot azért érdemes megnézni, mert érdekes dolgokat árul el a női lélekről, az egymás társaságában elfoglalt szerepekről. Magyarországon 1964-ben debütált a Vidám Színpadon a mű, azóta pedig 2009-ig tíz színház, köztük néhány határon túli is műsorára tűzte. Elévülhetetlen üzenetet hordoz magában a férfi és nő kapcsolatáról, amelyet ezúttal jó érzékkel nem a szerelem érzésén keresztül fogalmaz meg az ismert módokon, hanem nyolc eltérő személyiségű nő különböző látásmódján keresztül láttatja, mennyire egymásra van utalva a két nem.
Elsősorban abban mutatkozik meg mindez, hogy egészen különös színházélményt nyújt a férfikarakter hiánya a színpadon. Az ember minden pillanatban várja a beléptét, amikor hirtelen rend lehetne, és véget érne a civakodás meg a kétségbeesés. A dráma egyik fontos részlete ez a várakozás, hiszen minduntalan rá kell döbbennünk, hogy a várt személy az irodájában fekszik késsel a hátában. Hasonló kilátástalanság uralkodik el a nézőtéren, mint amilyet a szereplők éreznek a gyilkosság árnyékába borult vidéki házban, a külvilágtól elzárva.
A darab műfaji meghatározása bűnügyi komédia, ami nem teljesen fedi a valóságot. Egyfelől persze igaz, hogy Agatha Christie által inspirált, profi módon megtervezett történetet kapunk, amely nem nélkülözi a borzongató pillanatokat, az ijesztő és frappáns fordulatokat, de teret enged szereplőinek, hogy kipróbálják az amatőr nyomozás útvesztőit is. Másrészt tény, hogy igazi vígjátékot láthatunk, amely nélkülözi az olcsó és elcsépelt poénokat – ehelyett szívből nevettet, könnyedén helyezi nagyítóját az emberi természet felé, ezáltal tükröt tart a néző elé is. Azonban ez utóbbi momentum a számos nevettető jelenetsor mögött döbbenetes drámát is sejtet. A szerző zseniálisan bújtatja el a mély tragédiát a szereplők polémiái mögé, így csak lassan jövünk rá, hogy mindaz a humoros részlet, amely önmagában tapsot érdemel, összerakva szegénységi bizonyítványt állít ki az emberi szívről.
A Játékszín jó érzékkel választja ki azon bűnügyi történeteket, amelyek nem alakítják ponyvaregények színházává az intézményt. Korábban Vári Éva és Szilágyi János főszereplésével és utóbbi rendezésében mutatták be Robert Thomas másik legismertebb izgalmas krimikomédiáját, a jelenleg is látható A hölgy fecseg és nyomoz című alkotást. Két hónap múlva, februártól pedig a krimi koronázatlan királynőjének, Agatha Christie-nek talán legsikerültebb bűnügyi játékát, a Tíz kicsi négert láthatja a közönség Szirtes Tamás rendezésében.
Hrecska Renáta
Forrás: http://www.magyarhirlap.hu
| |