Gálvölgyi és Hernádi újra együtt
2007.11.16.

Doris és George évente egyszer egy hétvégére találkoznak egymással egy vidéki szállodában, miközben az év többi részében élik mindennapi életüket, férjestül, feleségestül, gyerekestül, munkástul. Ez az alaptörténete Bernard Slade romantikus vígjátékának, amelynek második részében a legendás színészpáros, Hernádi Judit és Gálvölgyi János parádézik.

– Ez látszólag egy jópofa viszony, de ezzel együtt keserves is, hiszen ők évente összesen 48 órát találkoznak, amely alatt szinte minden egyes alkalommal újra kell kezdeniük az egész kapcsolatot. Ennek a két embernek valamit nagyon kell tudniuk, és ezt nemcsak szexuálisan értem, hanem emberileg is, hogy így kötődnek, kapaszkodnak egymásba – árulta el Gálvölgyi János az első színpadi próba után. Így talán nem is meglepő, hogy Szirtes Tamás, a színházigazgató ezt a két színészt kérte fel a szerepekre, hiszen az ő barátságuk a színházi világban szintén legendás.

– Sokkal könnyebb egy olyan emberrel játszani, akit ennyire ismerek, hiszen tudom, mire számíthatok. Fontos, hogy egy olyan partnerem legyen, akibe nemcsak színészileg, hanem emberileg is megbízok – tette hozzá a színész.

– Ebben a darabban minden benne van, azok a változások, amelyek az ember éltének második szakaszában előfordulhatnak. Például megbolondul egy férfi egy fiatalabb nő után, meghal az egyik társ, a gyerekek felnőnek, betegség, gyógyulás. Mozgalmas, és így valóban jó játszani, hogy tudod a másikat, hogy bízol benne – tette hozzá Hernádi Judit, aki még azzal sem foglalkozik, hogy a darab folyamán egy 49 éves középkorú nőből egy nagymamává változik. – Én ezzel nem foglalkozom, hiszen hányszor kel fel az ember úgy, hogy nyolcvanévesnek érzi magát?! Ezt az emberek éppen ezért elhiszik, anélkül, hogy nagyon kellene erre figyelni.