Hernádi Judit rajongói oldal
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Főoldal & hírek
     
A Honlapról
     
A Művésznőről
     
Színház
     
Filmek
     
Judit a TV-ben
     
Kritikusan
     
Judit énekesnőként
     
Hallgass zenét!
     
Galéria
     
Múltidéző
     
Interjúk & cikkek
     
Extrák
     
E-mailben érkezett
     
Kontakt
     
Üzenőfal
Csak regisztrált felhasználók számára!
     
Szavazz!
Te meg fogod venni a Ne maradjon kettőnk között c. kötetet?

Igen
Nem
Még nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
     
Látogatottság
Indulás: 2005-11-19
     
Filmkritikák
Filmkritikák : Max (I. kritika)

Max (I. kritika)

Forrás: port.hu

2003. szeptember 23.

A véletlen

Hitlerről filmet készíteni merész vállalkozás. Alakját úgy megjeleníteni, hogy ne sértsen senkit, nem lehet. Hitler neve egyet jelent a gonosszal, ő a megfékezhetetlen, világot porig égető, emelvényről ordító diktátor. Alakja sztereotip, a film mégis kísérletet tesz arra, hogy klisék nélkül ábrázolja. A gonosz természetét kutatja, a hétköznapi ember lelkének mélyére tekint. A Hitlert alakító Noah Taylor zseniálisan oldotta meg feladatát, jelentéktelen kisemberként, önmagát kifejezni képtelen lényként mutatja be a fiatal Hitlert, és elégedetlen, csalódott veteránként, akinek már a tekintetéből és mondataiból is érződik valamiféle erő. A csalódottság, az elégedetlenség hatalmas, pusztító ereje.

Hitler művésznek készült, festő vagy építész szeretett volna lenni, tehetsége azonban ehhez nem volt elegendő. Képtelen volt felszabadítani a belül feszítő energiát és szenvedélyt, így a politikai propaganda felé fordult. Hitler nagy festővé szeretett volna válni, csakhogy a sors nem ajándékozta meg különösebb művészi tehetséggel. Gyermekként szenvedélyesen rajongott Wagnerért, és arról álmodott, hogy egyszer ő is nagy, klasszikus művész lesz, talán építész vagy festő. Tizennyolc évesen jelentkezett a Bécsi Művészeti Akadémiára, ahonnan azonban határozottan elutasították. Továbbra is festegetett, egészen első, 1919 szeptemberi müncheni politikai fellépéséig. A filmben végig e két pálya között hezitál a fiatal Hitler. A döntés vajon tényleg a véletlenen múlt?

A történet 1918-ban kezdődik, Hitler fiatal veterán, az első világháború nehézségeit nyögő kisember. Egy kiállításon találkozik Max Rothman-nal (John Cusack), a modern művészetekért rajongó műkereskedővel, akinek hossza unszolás után megmutatja képeit. Max segíteni akar, ösztönözni Hitlert, hogy fesse meg képzeteit a jövőről, hogy vigye vászonra a benne rejlő szenvedélyt. Nem sejti, hogy a különös férfi elfojtott indulatai, melyeket oly görcsösen igyekszik kifesteni magából, milyen pusztító erővel szabadulnak végül a világra, csakhogy nem az ecset által.

Különös kapcsolat alakul ki közöttük, Hitler egyszerre csodálja és gyűlöli a félkarú német-zsidó galériatulajdonost. Mindketten vesztesei a háborúnak: Max Rothman a fél karját veszítette el a fronton, de itthon várta a család, feleség, gyerekek és viszonylagos jómód. Tudva ezt, megsajnálja Hitlert, aki mindent elveszített, éhes, fázik és nincs hol aludnia. Megszállott optimista. Hitler tiszteli Max Rothman-t, hiszen ő testesíti meg számára a művészetet, azt, amire ő képtelen, mégis megveti őt, épp emiatt.

A Max nem életrajzi vagy történelmi dráma, nem a történelmi hűségre törekszik, hanem a szereplők belső világára, érzelmeikre, szenvedélyeikre koncentrált. A galériatulajdonos alakja is kitalált figura, a film rendezője/forgatókönyvírója, Meyjes alkotta, számos történelmi alakból gyúrta össze Max figuráját. A rendező így nyilatkozott róla: "Max a fantáziám és a valóság számos alakját egyesíti magában, de legfőképpen azokat a végsőkig idealista és mélységesen emberséges európai zsidókat testesíti meg, akik a Holocaustot megelőzően igyekeztek tenni azért, hogy a morálisan és szó szerint is romokban heverő világ megváltozzék. Max komoly erkölcsi nevelésben részesült, művelt és mélyen vallásos közegben nőtt fel, olyan kulturális és morális környezetben, amelyet ma már alig-alig találni. Életének egyik külterületére toppan be Adolf Hitler, ám találkozásuk végzetessé válik a művészetet elhivatottan támogató férfi számára." A film nem korfüggő problémákat vet fel, hanem azt a kérdést: képes-e megváltoztatni a művészet az embereket, illetve, mi történik, ha a világ megváltoztatását célzó erőfeszítések egymás ellen szegülnek.

- sam -

     
FELHÍVÁS!

Ha friss információd, újságcikked vagy fotód van Juditról, akkor küldd el nekem az anett19881229@freemail.hu címre!
 Természetesen a honlappal kapcsolatos ötleteiteket is szívesen fogadom!

     
Már a mozikban!
     
Már a mozikban!
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
     
2021.10.27-től a boltokban!
     
Keresd a lemezboltokban!
     
DVD-ajánló
     
Jucival kapcsolatos oldalak
     
Rendelj színházjegyet!
     
CD/DVD/Könyv vásárlás
     
Színészek honlapjai
     
Egyéb oldalak