Édes bosszú a Játékszínben - Gálvölgyi és Hernádi ismét együtt
2008.03.25.

Minden kornak megvan a maga komikusa, az az ember, akin már akkor kuncog a közönség, ha csak megjelenik a színpadon, pedig még nem is csinált semmit. Ilyen volt egykoron Kabos Gyula, és ilyen most, a 21. század borongós hajnalán Gálvölgyi János.

Egy úrinő, egy szobafestő és egy féltékeny feleség. Ezek a hozzávalók egy olyan fergeteges komédiához, melyre ajánlatos magunkkal vinni egy csomag papír zsebkendőt is, a nevetésből fakadó könnycseppek végett. Főleg, ha az úrinő szerepében Hernádi Juditot, a szobafestő bőrébe bújva Gálvölgyi Jánost, megcsalt asszonyként pedig Kökényessy Ágit van szerencsénk látni.

Donald Churchill: Édes bosszú című darabjának receptje igen egyszerű: elutazott férj, évente tíz napos viszony, és egy csúnya lebukás. Hogy hogyan kerül a képbe a szobafestő, azt ne firtassuk, lényeg, hogy ő menti meg a helyzetet.

Marcia (Hernádi Judit) boldog házasságban él nála idősebb urával, ám becsúszik egy kis bibi, mégpedig egy szerető személyében, akivel minden évben nyaralni mennek. Szépen működik a viszony, egészen addig, míg a szerető felesége, Jane (Kökényessy Ági) egyszer csak meg nem jelenik Marcia lakásán, és nem közli vele, hogy félreérthetetlen helyzetben látta előző este a férjével. Kicsit tör, kicsit zúz, majd beavatja a meglepett asszonyt tervébe: hogy ugyanis este visszatér, és mindent elmesél Marcia urának.

Micsoda szerencse, hogy a szomszéd szobában éppen egy olyan szobafestő dolgozik, aki egyébként egy igen ambiciózus, amatőr színész. Walter (Gálvölgyi János) örömmel vállalja, hogy egy estére Marcia férje lesz - így a büszkeségében sértett Jane kitombolhatja magát, és Marcia sem bukik le ura előtt. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad, ahogy mondani szokták.

Talán nem mondok nagy újdonságot, mikor azt állítom: a Gálvölgyi - Hernádi páros már-már felülmúlhatatlan, tökéletes összhangban működnek együtt, és külön-külön is. Gálvölgyi János Walter szerepében tényleg olyan, mint egy egyszerű munkás, kantáros nadrágban és festékfoltos csákóval a fején. Aztán mikor színészi képességeiről próbálja meggyőzni munkaadóját, az maga a tetőpont. Csak egy igazán jó színész képes olyan nagyon rossz színészt alakítani, hogy az ember legszívesebben kiszaladna a világból, persze ezúttal inkább nevet, mi mást tehetne. Ahelyett, hogy egyszerűen csak úgy tenne, mintha ő volna Marcia férje, úgy érzi, ez a nagy szerep, amire mindig is várt, így megpróbálja belesűríteni Othello-t és Rómeót, meg még ki tudja mi mindent, s ebből egy olyan monológ kerekedik, mely után szem nem marad szárazon. A nevetéstől, persze. (S nos. S hát.)

Hernádi Judit önmagában egy jelenség, egy semmihez sem fogható, utánozhatatlan csoda a színpadon (nekem személy szerint eddig nem sokszor volt alkalmam a deszkákon látni). Nagyasszony és lebukott feleség egyszerre, aki szorult helyzetében még a bugyiját is hajlandó megmutatni, sőt a Sunny Boy-t is elénekli, már amennyiben ezen múlik az üdvözülése. Alakítása parádés, sziporkázó, s még a hisztirohamai közepette is szeretjük, hiszen egyénisége még rózsaszín pongyoláján és bojtos mamuszán is átsugárzik.

Kökényessy Ági tökéletesen kiegészíti Gálvölgyi és Hernádi játékát, Jane-je ha kell heves és szenvedélyes, feldúlt és megbántott, máskor hűvös és hidegvérű, eltökélt és eltántoríthatatlan. A második felvonásban jelenik meg hosszabb időre, s tudtán kívül Walter nagyjelenetének másik résztvevője lesz. Nem jön rá, hogy valami nem stimmel, inkább elhiszi, hogy Marcia férje a sokktól viselkedik úgy, mint egy huszadrangú színész, s afölött is könnyedén elsiklik, hogy Walter saját felesége nevét képtelen megjegyezni. Számára egy a lényeg: hogy beteljesítse bosszúját - és ezt meg is teszi.

Felhőtlen két és fél órára számíthat, aki jegyet vált Churhill darabjára, olyan vígjátékot láthat ugyanis, amely kiválóan alkalmas arra, hogy kiragadja az embert hétköznapi gondjai szorításából. Ráadásul a színészi gárda is elsőrangú: ők azok, akik még a végső taps alatt is nevettetnek, egyszerű meghajlásaikba is humort csempésznek. És valljuk meg, erre nem sokan képesen manapság.

S hogy a bosszú végül kinek lesz a legédesebb? Az maradjon titok.

Horváth Krisztina

Forrás: http://napvilag.net